A hasnyálmirigy probléma – valamilyen szinten – a lakosság széles rétegeit érinti. Úgy az endokrin, mint az exokrin működésben léphetnek fel kisebb-nagyobb zavarok. Az előbbi esetben az inzulin, a glukagon vagy a szomatosztatin termelés válik elégtelenné vagy túlzottá, az utóbbi estben a lipáz, amiláz és tripszin nevű emésztőenzimek előállításában lépnek fel zavarok.
Fejlődési rendellenességek is okozhatnak hasnyálmirigy problémát, pontosabban működési zavarokat. A legtöbb esetben azonban az egyén jelentősen „hozzájárul” a mirigy megbetegedéséhez, elsősorban helytelen táplálkozással, túlzott alkoholfogyasztással, cigaretta és más élvezeti szerek használatával.
Hasnyálmirigy probléma
A hasnyálmirigy betegségei lehetnek enyhébb lefolyásúak is, de mivel gyakran későn kerül a beteg orvoshoz, a probléma már nehezen orvosolható. A hasnyálmirigyrák például a legsúlyosabb kimenetű daganatos betegségek közé tartozik. Az idült hasnyálmirigy gyulladás is a szerv szerkezeti összetételében helyrehozhatatlan károkat okoz. Az akut hasnyálmirigy gyulladás súlyosabb formájában a termelődő emésztőenzimek a mirigyben tesznek kárt, úgynevezett önemésztési folyamat veszi kezdetét.
Ha övszerű, ismétlődő, intenzitásban változó felhasi fájdalom lépik fel, esetleg haspuffadás, émelygés, hányás jelentkezik, azonnal orvoshoz kell fordulni. Amennyiben valamilyen hasnyálmirigy problémára gyanakszunk, menjünk el orvoshoz, akkor is, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a hasnyálmirigy okoz gondot. Jobb, ha az orvos a konzultáció végén azt mondja „Önnek semmi baja”, mint azt, hogy „Ön túl későn fordult hozzám”.