A hasnyálmirigy működése két irányból is fontos a szervezetnek. Egyrészt a külső elválasztású mirigyes állomány által termelt emésztőenzimek, másrészt a szigetsejtek által kiválasztott, a cukorháztartást ellenőrző és irányító hormonok révén. A mirigyek a kis csatornácskákba ürítik az enzimeket, onnan a fő kivezető csőbe, majd a közös epevezetéken keresztül a nyombélbe jutnak.
A hasnyálmirigy működése hozzájárul az optimális vércukorszint beállításához. A szigetsejtek (Langerhans-szigetek) termelik az inzulint, a glükagont és a sztomatosztatint. A mirigy belső elválasztású – endokrin – része közvetlenül a véráramba juttatja a termelt hormonokat, egy jól meghatározott rendszer szerint. A táplálékfelvétel után megemelkedik a vércukorszint, aminek hatására beindul az inzulintermelés és annak a véráramba juttatása. A hormon elősegíti a szőlőcukornak a sejtekbe való beépülését, valamint a májban glikogénné alakítását. Így a sejtek elvonják a vérből a szőlőcukrot, és a máj átalakító munkája során csökken a vércukorszint.
Hasnyálmirigy működése
A hasnyálmirigy működése – miután a szőlőcukor egy része a sejtekbe és a májba került – ezzel ellentétes folyamatot indít el, kibocsátja a glükagont. Ez a hormon elősegíti a máj raktáraiban lévő glikogén szőlőcukorrá alakítását, és ösztönzi a sejteket arra, hogy energiaszükségleteiket a zsírokból biztosítsák. Az inzulin a zsírraktározást, a glükagon pedig annak égetését szolgálja.
A hasnyálmirigy működése, ha elégtelen, akkor inzulin pótlásra lesz szükség.