Anatómiai szempontból a hasnyálmirigy egy olyan mirigyes szerv, amely hosszan elnyúlva a hasüreg hátsó falán helyezkedik el. Ez a mirigy endokrin és exokrin funkciókkal rendelkezik. Az exokrin funkció a külső elválasztásért felel, amikor egy jel hatására kiválasztja például az amiláz és lipáz emésztőenzimeket. Az endokrin funkció pedig a belső elválasztást teszi lehetővé, amikor hormonok termelődnek, mint a glükagon és az inzulin. A hormonok hiányakor cukorbetegségről, az enzimek hiányakor pedig hasnyálmirigy elégtelenségről beszélünk.
Paul Langerhansról, a német patológusról elnevezett sejtcsoportot Langerhans-szigeteknek nevezzük, melyeknek a belső elválasztásnál van fontos szerepük. A hasnyálmirigy elégtelenség viszont a külső elválasztásnak tulajdonítható. A hasnyálmirigy betegségei lehetnek szerzettek vagy akár veleszületettek is.
Amikor a beteg képtelen megemészteni a bejutó táplálékot – mivel a mirigy nem képes emésztőenzimet termelni – akkor az orvos hasnyálmirigy elégtelenséget állapít meg. A betegség tünetei közé tartoznak az emésztési zavarok és a laza székletürítés. Ezek következménye a kóros fogyás és a vitaminhiány. Ha kialakult az exokrin mirigy betegség, akkor sajnos kialakulhat a cukorbetegség is, amely az endokrin rész alacsony inzulintermelése miatt jön létre.
Megannyi tényező vezet a hasnyálmirigy elégtelenséghez. Ide sorolható a hasnyálmirigy gyulladás, a hasnyálmirigy rák, gyerekeknél a cisztás fibrózis, de mindenekelőtt ki kell emelnünk az alkoholizmust, mivel legtöbbször ez vezet a betegséghez.