Noha furcsának tűnhet, mégis napjainkban a hasnyálmirigy beültetés olyannyira gyakori, hogy szinte már rutineljárásnak számít orvosi körökben. A hasnyálmirigy szervezetünkben két fontos funkciót lát el: előállítja szervezetünk számára azokat az emésztőenzimeket, melyek lehetővé teszik a tápanyagok lebomlását és beépülését testünkbe, valamint előállítja azt az inzulinmennyiséget, amely a szervezet cukor- és zsírszintjének szinten tartásáért felelős. Ha a szervezet nem termel inzulint, cukorbetegség, illetve testsúlyvesztés alakul ki.
Amennyiben a hasnyálmirigy ezen funkciók valamelyikét nem tudja ellátni, hasnyálmirigy beültetés javasolt, mely hosszútávon megoldja ezeket a problémákat.
Hasnyálmirigy beültetés
Hasnyálmirigy beültetést legelőször 1966-ban végeztek, ám ez sikertelennek bizonyult, ugyanis a páciens teste nem fogadta be az idegen szervet. Ezután újabb próbálkozások következtek, ám a magas halálozási arány miatt a hasnyálmirigy beültetés igen kemény diónak számított az orvostudományban. A ’80-as évek eleje azonban fordulópontot jelentett a hasnyálmirigy transzplantációban, ugyanis az új sebészeti technikáknak és orvostudományi vívmányoknak köszönhetően megakadályozták, hogy a befogadó test kilökje az új szervet.
Ennek köszönhetően a hasnyálmirigy beültetések száma évről-évre növekedett, s 2000-re az ilyen műtétek száma meghaladta a 13 ezret. A műtét sikerességi aránya is jelentős mértékben megnőtt, elérte a 94%-ot, s a műtét közbeni vagy műtét utáni elhalálozási arány is jelentős mértékben lecsökkent. A jelenlegi, hasnyálmirigy beültetésen átesett páciensek 83%-a egy év elteltével sem igényel inzulinkezelést.
Jo napot. 7 éves korom ota vagyok inzulinos diabéteszes. Ma már napi 5 alkalommal kell adnom inzulint. Ezért szeretnék 1 hasnyálmirigy beültetést. Ez hogy lehetséges? És mégis körülbelül mennyibe kerülne ez?