A hasnyálmirigy élettanát vizsgálva fontos tudnunk, hogy külső elválasztású mirigyről van szó, melynek szigetei belső elválasztásúak. A hasnyálmirigy tehát külső és belső elválasztású mirigy egyben. A külső elválasztás során két sejttípust termel, melyek a külső elválasztásért felelősek: a centroacinaris sejteket és a basophil sejteket. A belső elválasztás során pedig alfa, béta, delta és PP sejteket hoz létre.
Bizonyos sejtek hatással vannak egymásra, egymást serkenthetik vagy gátolhatják munkájukban. Ilyen az inzulin, mely serkenti a béta sejteket és gátolja az alfa sejteket, valamint a glükagon, mely serkenti az alfa sejteket, amik azután serkentik a béta és delta sejteket. Így néz ki nagy vonalakban a hasnyálmirigy élettana.
Hasnyálmirigy élettana
A hasnyálmirigy a gyomor mögött helyezkedik el 12-15 cm hosszúságban, melynek súlya 80-150 g között mozoghat. Három részből tevődik össze: a fejrész kapcsolódik a patkóbélhez, a test és a farok rész azonban nem. A hasnyálmirigy élettanához hozzátartozik, hogy olyan emésztőnedveket termel, melyek a patkóbélbe kerülve lebontják a különböző zsírokat, melyeket a későbbiekben szervezetünk felhasznál.
A hasnyálmirigy élettana szempontjából fontos az inzulintermelés is, amely szervezetünk vércukorszintjének szabályozásáért felelős, s ha a hasnyálmirigy nem termel eleget az inzulin nevű hormonból, cukorbetegség is kialakulhat. Az inzulin közvetlenül a vérpályába kerül, amely elszállítja a szervezet távolabb eső részeibe is.