A hasnyálmirigy – vagy pankreász – a hasüregben, a II. ágyéki csigolya magasságában, a gyomor mögött helyezkedik el. A vastagabb feji része a patkóbél homorulatában fekszik, míg a vékonyabb farki része a lépig ér.


Az alig 100 g súlyú és 12-25 cm hosszú, 2-3 cm széles, 2-6 cm magas mirigy rendkívül fontos feladatokat lát el. A kettős elválasztású hasnyálmirigy működése kettős: a külső elválasztású exokrin funkciója emésztőenzimek termelésében nyilvánul meg, míg a belső elválasztású, endokrin szerepe a szervezet cukorháztartásának ellenőrzése és a vércukorszint optimális szinten tartása, normalizálása.


A hasnyálmirigy működése révén a patkóbélbe kerülnek a zsírok, szénhidrátok, valamint a fehérjék és aminosavak lebontását végző emésztőenzimek. A proteáz a fehérjéket, az amiláz a szénhidrátokat, míg a lipáz a zsírokat alakítja át úgy, hogy azok a vékonybélben fel tudjanak szívódni. A nukleáz az aminosavakat alakítja át.


Az emésztőenzimek a mirigyvégkamrákban termelődnek, és kis csatornákon át jutnak a mirigy kivezető csövébe, amely a közös epevezetékkel a patkóbélbe szájadzik. Amennyiben egy hasnyálmirigy ciszta (vagy álciszta) elzárja a pankreász kivezető csövét, és/vagy hasnyálmirigy gyulladás alakul ki, akkor – az emésztőenzimek hiányában – súlyos emésztési zavarokra lehet számítani.


A hasnyálmirigy endokrin szerepe a vércukorszint szabályozása. A mirigyben található Langerhans szigetekben termelődik az inzulin, a glükagon és a sztomatosztatin hormon. Az inzulin csökkenti, a glükagon növeli a vércukorszintet, míg a sztomatosztatin az előbbi kettő termelését gátolja. A hormonok közvetlenül a véráramba kerülnek, úgy fejtik ki hatásukat.


Amennyiben hasnyálmirigy daganat alakul ki a szigetsejtekben, a hormonok nagy mennyiségben kerülnek a véráramba, és cukorbetegséget vagy hypoglikémiát okozna attól függően, hogy inzulin vagy glükagon kerül túlzott mennyiségben a vérbe. Ezen daganatok lehetnek rosszindulatúak is, és a hasnyálmirigyrákok mintegy 10%-át képezik.


A mirigyes állományban vagy a pankreász kivezető csövében létrejövő hasnyálmirigyrák az esetek túlnyomó többségében későn okoz tüneteket, és emiatt kevés az esély a gyógyulásra, bár esetenként segíthet a hasnyálmirigy műtét. Van, amikor a szerv teljes eltávolítása (a patkóbéllel együtt) jelenti az egyetlen megoldást.


Idült vagy krónikus hasnyálmirigy gyulladás esetén szigorú diéta ajánlott, az alkoholfogyasztás, a zsíros, nehezen emészthető ételek kizárásával. A hasnyálmirigy diéta alatt az étrend optimális esetben 30% fehérjét, 30% zsírt és 40% szénhidrátot tartalmaz.


Bármilyen, a hasnyálmirigy gyulladására, cisztára, daganatra vagy a működés zavaraira utaló tünet esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. 50 év felett évente legalább egyszer ajánlott szűrővizsgálatokat elvégeztetni.

Új hírek

Hasnyálmirigy elégtelenség

Hasnyálmirigy elégtelenség

Anatómiai szempontból a hasnyálmirigy egy olyan mirigyes szerv, amely hosszan elnyúlva a hasüreg hátsó falán helyezkedik el. Ez a mirigy endokrin és exokrin funkciókkal rendelkezik. Az exokrin funkció a külső elválasztásért felel, amikor egy jel hatására kiválasztja például az amiláz és lipáz emésztőenzimeket. Az endokrin funkció pedig a belső elválasztást… Tovább: Hasnyálmirigy elégtelenség»

Hasnyálmirigy beteg diétája

Hasnyálmirigy beteg diétája

Az emésztésben fontos szerepet játszik a hasnyálmirigy, amely egy külső és belső elválasztású mirigy. Az endokrin (belső) elválasztás során hormonokat termel, például inzulint, míg az exokrin (külső) elválasztás során olyan emésztőenzimeket, melyek lebontják a fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat. A hasnyálmirigy beteg diétáját akkor állítják össze, amikor a külső elválasztásnál valami… Tovább: Hasnyálmirigy beteg diétája»

Hasnyálmirigy

Hasnyálmirigy

A hasnyálmirigy – kettős elválasztású mirigy révén – többfunkciós, létfontosságú szerv. A külső elválasztású (exokrin) részekben, az úgynevezett mirigyvégkamrákban termelődnek az emésztőnedvek, míg a belső elválasztású, úgynevezett Langerhems-szigetekben a vércukorszintet szabályozó hormonok. Úgy a külső, mint a belső elválasztású funkciója rendkívül fontos, a többi létfontosságú szerv és az egész szervezet… Tovább: Hasnyálmirigy»

Hasnyálmirigy gyulladás

Hasnyálmirigy gyulladás

Az idült hasnyálmirigy gyulladás legtöbb esetben az alkoholfogyasztás miatt alakul ki, de az ismétlődő heveny gyulladások valamint a hibás zsír- és kalcium anyagcsere következtében is létrejöhet. Az állandó gyulladás miatt a mirigy szövetei elsorvadnak, és a mirigy tevékenysége – úgy az endokrin mint az exorcin – visszaesik. Az emésztőenzimek –… Tovább: Hasnyálmirigy gyulladás»

Hasnyálmirigy ciszta

Hasnyálmirigy ciszta

A hasnyálmirigy ciszta kialakulhat a mirigy farki vagy fej részén, de akár a testén is. Annak függvényében, hogy van hámbélése a folyadékgyülemnek (vagy tömlőnek) vagy nincs, cisztáról vagy álcisztáról (pseudocysta) beszélünk. A hasnyálmirigy ciszta és álciszta jelenlétére rendszerint véletlenszerűen derül fény, maga a mirigy vagy más hasüregi szerv ultrahangos, computer-tomográfos… Tovább: Hasnyálmirigy ciszta»

Hasnyálmirigy működése

Hasnyálmirigy működése

A hasnyálmirigy működése két irányból is fontos a szervezetnek. Egyrészt a külső elválasztású mirigyes állomány által termelt emésztőenzimek, másrészt a szigetsejtek által kiválasztott, a cukorháztartást ellenőrző és irányító hormonok révén. A mirigyek a kis csatornácskákba ürítik az enzimeket, onnan a fő kivezető csőbe, majd a közös epevezetéken keresztül a nyombélbe… Tovább: Hasnyálmirigy működése»

Veszélyes-e a hasnyálmirigy ciszta?

Veszélyes-e a hasnyálmirigy ciszta?

A hasnyálmirigy ciszta, amennyiben veleszületett, rendszerint a mirigyvégkamrák kis kivezető csövei falának túlzott áteresztőképessége miatt jön létre. Általában más hasüregi szervek képalkotó módszeres vizsgálata során veszik észre. Akkor okoznak gondot, ha növekedésük miatt nyomást gyakorolnak a környező szövetekre vagy elzárják a mirigy kivezető csövét. A hasnyálmirigy ciszta (pontosabban álciszta, mivel… Tovább: Veszélyes-e a hasnyálmirigy ciszta?»

Hasnyálmirigy műtét

Hasnyálmirigy műtét

A hasnyálmirigy műtét a szerv gyulladása után válhat szükségessé, különösen ha a gyulladás alatt a mirigy felülfertőződik, vagy szövődmény alakul ki. Ezen esetekben a műtéti beavatkozásra a betegség kialakulásától számított 3-4 hét után kerül sor. Amennyiben a gyulladás után álciszták (pszeudóciszták – olyan ciszták, amelyeknek nincs saját hámbélésük, és a… Tovább: Hasnyálmirigy műtét»

Műtéti beavatkozás hasnyálmirigy megbetegedés esetén

Műtéti beavatkozás hasnyálmirigy megbetegedés esetén

A hasnyálmirigy műtét a szervben kialakult ciszták, álciszták, elhalt vagy elrákosodott szövetek vagy az egész mirigy eltávolítására irányul. Sok esetben az epekövesség – az epevezeték elzáródása – okozza a mirigy gyulladását, így az epekő eltávolítása és az epevezeték szabaddá tétele megoldhatja a problémát. Mivel a mirigy által termelt emésztőenzimek a… Tovább: Műtéti beavatkozás hasnyálmirigy megbetegedés esetén»

Hasnyálmirigyrák

Hasnyálmirigyrák

A hasnyálmirigyrák az egyik legveszélyesebb, legalattomosabb és nehezen diagnosztizálható ráktípus. E kettős elválasztású mirigynek a gyulladása is komoly betegség, mivel annak működési zavara kihat az egész szervezetre. Ugyanakkor ha daganat képződik a szervben, akkor legtöbbször a visszafordíthatatlan elváltozások részben vagy teljesen működésképtelenné tehetik a mirigyet. A belső elválasztású – endokrin… Tovább: Hasnyálmirigyrák»

Hasnyálmirigy 2024