A hasnyálmirigyrák az egyik legveszélyesebb, legalattomosabb és nehezen diagnosztizálható ráktípus. E kettős elválasztású mirigynek a gyulladása is komoly betegség, mivel annak működési zavara kihat az egész szervezetre. Ugyanakkor ha daganat képződik a szervben, akkor legtöbbször a visszafordíthatatlan elváltozások részben vagy teljesen működésképtelenné tehetik a mirigyet.
A belső elválasztású – endokrin – funkciója az inzulin és glükagon hormonon keresztül a vércukorszintet szabályozza. Optimális esetben a szervezet cukorháztartását jól szabályozza. Ha magas a vércukorszint, inzulint bocsát a vérbe, ha pedig alacsony, akkor glükagont. Ha hasnyálmirigyrák üti fel a fejét, károsodnak a szigetsejtek (itt termelődnek ezen hormonok), és teljesen leállhat az inzulintermelés, ami cukorbetegséghez vezet.
Hasnyálmirigyrák
A hasnyálmirigyrák a szerv külső elválasztású – exokrin – funkcióját is érinti. Tudjuk, hogy a zsírok, a fehérjék, a szénhidrátok és a nukleinsav lebontásához szükséges enzimeket a hasnyálmirigy termeli. Amennyiben nem termelődik a kellő mennyiségű emésztőenzim, akkor emésztési zavarok lépnek fel, és ezzel párhuzamosan a szervezet leépülése várható.
A későn diagnosztizált hasnyálmirigyrák esetében már rendszerint áttétek képződtek a nyirokrendszerben és a májban. Ilyenkor nem biztos, hogy az orvosok a műtét mellett döntenek, mivel mindez nagy kockázatot jelent a beteg számára, és a cél – mivelhogy nincs esély a gyógyulásra – az időnyerés, a beteg állapotának stabilizálása, és a betegség súlyosbodásának megakadályozása.