A hasnyálmirigy hormonjai testünk cukor- valamint táplálékháztartását szabályozzák. A hasnyálmirigy az ember második legnagyobb emésztőmirigye a máj után, mely inzulint és glukagont termel, ezek a vércukorszintet szabályozzák.
Az inzulin neve a latin insula (sziget) szóból származik. Fredrik Bantind és Charles Best ismerték fel a hasnyálmirigy szigetszervének fontos szerepét a cukorbetegség kialakulásában, ők izolálták az inzulint 1922-ben. A hasnyálmirigy hormonjai közül az inzulint az úgynevezett béta sejtek termelik. Ha ezek a sejtek nem termelnek elegendő inzulint a szervezet számára, az nem tudja tovább szabályozni a vércukorszintet. Az inzulin serkenti a máj glikogénellátását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökken a vércukorszint.
Hasnyálmirigy hormonjai
A glukagon az inzulin ellenhormonja, mely a hasnyálmirigy egy másik szigetében termelődik, mégpedig az alfa sejtekben. Ez a hasnyálmirigy hormon serkenti a májban a glikogén glükózzá történő lebomlását, valamint a fehérjék és a zsírok glükózzá történő alakítását.
A hasnyálmirigy hormonjai között léteznek úgynevezett gátló hormonok, amelyek a hasnyálmirigyben a túlzott hormonképződét gátolják. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a hasnyálmirigy hormonjai elsősorban a cukoranyagcserét szabályozzák, enzimjei pedig a fehérjék, zsírok és szénhidrátok emésztésében vesznek részt, amelyeket a táplálékkal együtt fogyasztunk el. Ezt ismerve már könnyebben meghatározható, hogy egy adott betegség kialakulásáért a hasnyálmirigyben melyik hormon vagy hormoncsoport a felelős.