A hasnyálmirigy ciszta kialakulhat a mirigy farki vagy fej részén, de akár a testén is. Annak függvényében, hogy van hámbélése a folyadékgyülemnek (vagy tömlőnek) vagy nincs, cisztáról vagy álcisztáról (pseudocysta) beszélünk.
A hasnyálmirigy ciszta és álciszta jelenlétére rendszerint véletlenszerűen derül fény, maga a mirigy vagy más hasüregi szerv ultrahangos, computer-tomográfos (CT) vagy mágneses rezonanciás (MR) vizsgálata által. Az álciszták a hasnyálmirigy gyulladása következtében alakulnak ki, általában elhalt szöveteket és enzimeket tartalmaznak, míg a ciszták többnyire csak folyadékot tartalmaznak, és spontán alakulnak ki, vagy akár születéstől fogva jelen lehetnek. Az álciszta kialakulásának okai közt megemlíthetjük a hasnyálmirigy gyulladás mellett a túlzott alkoholfogyasztást, az epekövet, de okozhatják sérülések és műtétek is.
Hasnyálmirigy ciszta
A hasnyálmirigy ciszta általában tünetmentes, nem okoz panaszokat egészen addig, amíg méretei miatt nem zárja el a mirigy kivezető csövét, vagy másként nem gátolja a mirigy működését. Nagyobb ciszták esetében orvosi beavatkozásra kerül sor, általában műtét várható. Erős, hátba kisugárzó fájdalom, hányinger és hányás léphet fel, ugyanakkor az elváltozás ki is tapintható.
A hasnyálmirigy ciszta jóindulatú daganatokat is képezhet. Tartalmukat tekintve lehetnek savós vagy nyákos adenómák. Mindkét daganattípus a középkorú vagy idős nőknél fordul elő gyakrabban. A férfiak esetében a hasnyálmirigy vezetékrendszerében előforduló papilláris nyákos daganat okozhat kellemetlenséget, ez utóbbi rosszindulatú is lehet.