Az 1920-as években a cukorbetegség halálos betegségnek számított. Ekkor kezdtek kutyákon kísérletezni, mely kísérletnek köszönhetően tudták kifejleszteni az inzulint. A kutyákból kioperálták a hasnyálmirigyet, és rövid időn belül a kutyáknál a cukorbetegség tüneteit fedezték fel. Ezután a hasnyálmirigyből vett anyagot befecskendezték, és az állapotuk rögtön javult. Ez azt bizonyítja, hogy a hasnyálmirigy termeli azt az anyagot, amely ha a vérbe jut, szabályozza a vércukorszintet.
A hasnyálmirigy Langerhans-szigetei termelik az inzulint. A sejtek a cukorra reagálva termelik az inzulint, és ezt a véráramba juttatják. Ha valaki hasnyálmirigy gyulladásban szenved, esetleg hasnyálmirigy rákban, ennek következménye lehet a cukorbetegség is, mivel a hasnyálmirigy szövetei elpusztulnak.
Hasnyálmirigy inzulin
Az inzulin felelős a zsírok raktározásáért, ezért ha a hasnyálmirigy súlyosan megbetegszik, esetleg elhal, rohamos fogyás következik be, havonta akár 20 kilót is fogyhat a beteg, hisz így a hasnyálmirigy nem képes inzulint termelni. Ezen kívül bekövetkezhet rosszullét, hányás, szédülés és ájulás.
Ha a hasnyálmirigy inzulintermelése leáll, akkor megállapítják, hogy milyen típusú cukorbetegség áll fenn, és annak megfelelően kell majd eljárni. Kétféle cukorbetegség létezik: az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknek mindig szükségük van inzulinra, a 2-es típusú cukorbetegségnél pedig gyógyszeres kezelés, fogyás, életmódváltás szükséges. Többféle inzulint kifejlesztettek, melyek adagolása sem bonyolult, viszont életmódváltásra mindenképp szükség van, hogy a beteg állapota ne romoljon.